SIMON ATTILA: Az elfeledett aktivisták : Kormánypárti magyar politika az első Csehszlovák Köztársaságban

„…aktivista magyar az, aki eladta magát a cseheknek, avagy a szlovákoknak, esetleg mind a kettőnek. Aktivista magyar az, aki nem a Turulban, hanem a Sokolban tiszteli a szent madarat és aki agyisten jónapot helyett nazdart és mauctát köszönt, aki Szent István helyett Szent Vencelt tetováltatja a jobb karjára. (…) Szóval: aktivista magyar az, aki elfajzott a magyarságtól, nemzeti öntudatát júdáspénzre váltotta át, de még a júdáspénzen is az a körírás: nyelvében magyar, lelkében csehszlovák” – írta önironikusan az aktivizmusra hulló vádakat visszhangozva a Magyar Ujság 1938-ban. De valóban ez volt az aktivizmus, vagy ennél sokszínűbb és változatosabb politikai magatartás? Eladták magukat a magyar aktivisták a prágai kormánynak, vagy mégsem? Az olvasmányos, de mégis tudományos igényességgel megírt munkában ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat a szerző.

„…aktivistom je ten Maďar, ktorý sa zapredal Čechom alebo Slovákom, prípadne obidvom. Maďarský aktivista je ten, ktorý uctieva svätého vtáka nie v Turulovi, ale v Sokolovi, a kto namiesto aďišten jónapot zdraví nazdarom a mauctou, kto namiesto Svätého Štefana si vytetuje na pravé rameno Svätého Vencla. (…) Skrátka: maďarský aktivista je ten, ktorý sa degeneroval, svoju národnú identitu premenil na judášove peniaze, ale aj na judášovom peniaze stojí tento nápis: jazykovo Maďar, v duši Čechoslovák“ – písal ironicky o obvineniach aktivistov denník Magyar Újság v r. 1938. Ale naozaj týmto bol aktivizmus, alebo to bol oveľa pestrejší a rozmanitejší politický postoj? V tomto pútavom a pritom vedeckou náročnosťou napísanom diele hľadá autor odpovede na tieto otázky.

Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2013, 219 p. (Nostra Tempora, 19.)

ISBN 978-80-89249-66-4

Bevezetés

1. Az államfordulat és a „szlovenszkóivá lett” magyarok

1.1. Keleti Svájc, vagy csehszlovák nemzetállam (1918–1920)

1.2. A szlovákiai magyar politika első megnyilvánulásai

2. A magyar aktivizmus kezdetei (1920–1925)

2.1. Kitekintés: A szudétanémet aktivizmus

2.2. A földreform mint az aktivizmus ösztönzője. A köztársasági magyarok mozgalma

2.3. Az Országos Parasztpárt

3. Aktivista színezetű kísérletek a húszas évek második felében

3.1. Szent-Ivány nemzeti reálpolitikája

3.2. Az MNP aktivizmusának utóélete I.: Zay Károly és A Nap

3.3. Az MNP aktivizmusának utóélete II.: A Mohácsy-féle kisgazdapárt

3.4. Pártalapítási kísérletek a húszas és a harmincas évek fordulóján

4. A baloldali alternatíva

4.1. A magyar szociáldemokrácia útja az önállóságtól a beolvadásig

4.2. A magyar szekció helyzete az országos szociáldemokrata pártban

5. A trianoni határok és a lojalitás kérdése az aktivisták kommunikációjában

6. Az aktivizmus sajtója

6.1. Az aktivista sajtó a húszas években

6.2. Dzurányi László és a Magyar Ujság

7. A magyar aktivizmus zsákutcája

7.1. A magyar aktivizmus kései fellángolása az 1935-ös választások idején

7.2. A neoaktivizmus

7.3. A magyar aktivizmus csődje 1938-ban

8. Aktivista sorsok az első bécsi döntés után – vázlatok egy esettanulmányhoz

9. Összegzés

10. Források és szakirodalom

10.1. Levéltári források

10.2. Publikált források

10.3. Korabeli sajtó

10.4. Korabeli kiadványok, emlékiratok, statisztikák, kézikönyvek

10.5. Szakirodalom

Személynévmutató

Zhrnutie

Zusammenfassung

A kötet digitalizált verziója az intézetünk által működtetett Szlovákiai Magyar Adatbank oldalán érhető el / Digitalizovaná forma titulu je dostupná v našej databáze tu: https://adatbank.sk/digitalis-tar/digitalizalt-konyvek/