FEDINEC CSILLA: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918–1944

Description

Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918–1944

A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája 1918–1944 összeállítása közben a szerző által fellelt dokumentumok válogatása került be e kötetbe. Részben ismeretlen, részben nehezen hozzáférhető szövegekről van szó, melyeknek alapvető jelentősége van a régió történetének kutatásában. A kötet megjelentetésénél a hozzáférés biztosítása mellett az a szándék is közrejátszott, hogy a vonatkozó szakirodalom egy részében állandósul az ún. történeti szájhagyomány jelensége, aminek lényege, hogy végig nem olvasott, eredeti szövegében nem ismert, csak kiragadott mondatokkal vándoroltatnak a szerzők, következtetéseket részinformációkból vonnak le. Könnyen bizonyítható ez, ha szigorúan utánanézünk a hivatkozásoknak, illetve annak, hogy az egyes kérdésekben megnyilatkozók mondanak-e újat egymáshoz képest. Más részről magyarországi szerzőknél Kárpátalja sok esetben mindössze néhány mondat magyarországi vagy nemzetközi vonatkozásban, a kárpátaljai vagy a kárpátaljai nem magyar nézet elmellőzésével. Az ukrán történetírás ugyanezt a kérdést kárpátaljai és ukrán szemmel nézi, valamint szlovák forrásokat is használ, magyarul azonban a szerzők alig tudnak.

Dokumenty k dejinám Maďarov v Zakarpatsku 1918–1944

Do tejto knihy sa dostal výber dokumentov, na ktoré autorka natrafila pri zostavovaní historickej chronológie (od r. 1918 po r. 1944) zakarpatských Maďarov. Ide jednak o neznáme texty, na strane druhej o také, ktoré sú menej prístupné, ale všetky majú základný význam vo výskume histórie daného regiónu. Zostavením titulu povedľa sprístupnenia dokumentov zohrala úlohu aj snaha, že sa v časti dotyčnej odbornej literatúry udomácni význam tzv. historickej orálnej tradície, ktorej podstatou je, že texty neprečítané do posledného riadku, alebo ktoré sa neopierajú o základné texty, len ich autori citujú z ukážok, vedú k mylným konklúziám. Dá sa to ľahko dokázať, ak si dôkladne prezrieme odkazy na použitú literatúru, ale aj týmže jednotliví autori citujú tie isté pasáže. Popritom maďarskí autori Zakarpatsko častokrát tematizujú len okrajovo, v maďarských a medzinárodných súvislostiach, odhliadnuc od optiky zakarpatskej alebo nemaďarskej. Ukrajinská historiografia sa pozerá na ten istý problém z ukrajinského pohľadu, používajúc aj slovenské zdroje, títo autori však nevedia po maďarsky.

Somorja–Dunaszerdahely, Fórum Kisebbségkutató Intézet–Lilium Aurum Könyvkiadó, 2004. 663 p. (Fontes Historiae Hungarorum, 2.)

ISBN: 80-8062-196-9

 

TARTALOM – OBSAH

Bevezetés

Iratok

1. Budapest, 1918. december 21. 1918. évi X. Néptörvény a Magyarországon élő ruszin (ruthén) nemzet autonómiájáról.

2. 1919. április 9. Budapest. A ruszin népbiztosság 1. sz. rendelete a ruszin Vörög Gárda megalakításáról Ruszka Krajna területén.

3. Budapest, 1919. április 12. A ruszin népbiztosság 2. sz. rendelete a ruszin Vörös Őrség megalakításáról Ruszka Krajna területén.

4. Budapest, 1919. április 14. A ruszin népbiztosság 3. sz. rendelete a Ruszka Krajnában működő bíróságokról.

5. Budapest, 1919. április 14. A ruszin népbiztosság 4. sz. rendelete arról, hogy Ruszka Krajnában bírói határozat alapján csak 1000 koronát szabad kifizetni.

6. Budapest, 1919. április 14. A ruszin népbiztosság 5. sz. rendelete az örökösödési eljárások felfüggesztéséről Ruszka Krajnában.

7. Budapest, 1919. április 14. A ruszin népbiztosság 6. sz. rendelete a Ruszka Krajnában levő ruszin fogházőrökről.

8. Budapest, 1919. április 14. A ruszin népbiztosság 7. sz. rendelete arról, hogy Ruszka Krajnában szabadlábra helyezett egyéneknek csak ezer koronát szabad kiadni.

9. Budapest, 1919. április 24. A ruszin népbiztosság 8. sz. rendelete a munkabérek lefoglalásáról Ruszka Krajnában.

10. Budapest, 1919. április 28. A ruszin népbiztosság 9. sz. rendelete a munkaügyi perekről Ruszka Krajnában.

11. Budapest, 1919. április 29. A ruszin népbiztosság 10. sz. rendelete a törvénytelen gyermekekről Ruszka Krajnában.

12. Budapest, 1919. június 9. A ruszin népbiztosság 11. sz. rendelete a Vörös Őrség kötelékébe történő felvételről Ruszka Krajna területén.

13. Budapest, 1919. június 23. A nemzetek jogairól szóló paragrafusok a Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság alkotmányából.

14. Versailles, 1919. június 28. A versailles-i békeszerződésnek a csehszlovák államra vonatkozó cikkelyei.

15. Saint-Germain-en-Laye, 1919. szeptember 10. A Csehszlovákia függetlenségéről és a kisebbségek védelméről szóló szerződés.

16. Užhorod, 1919. november 8. Kiáltvány [Generalny Statutum] Podkarpatszka Rusz berendezkedéséről.

17. Prága, 1920. február 29. A Csehszlovák Köztársaság Alkotmánylevele (részletek).

18. Prága, 1920. február 29. A Csehszlovák Köztársaság nyelvtörvénye [122. sz. törvény]. Az 1920. február 29-én kelt 121. sz. csehszlovák alkotmánylevél kiegészítése.

19. Budapest, 1920. május 10. Teleki Pál magyar külügyminiszter előterjesztése a békeszerződés ügyében a nemzetgyűlés ülésén.

20. Párizs, 1920. június 4. A trianoni békeszerződésnek a csehszlovák állami Magyarország általi elismeréséről szóló cikkelyei.

21. Užhorod, 1920. június 10. A Kárpátaljai Földműves Szövetség programja.

22. Užhorod, 1920. július 12. 9994/20. számmal kelt levél Korláth Endre ügyvédhez a Ruszinszkói Magyar Jogpárt működésének engedélyezéséről.

23. 1920. [augusztus 3.] A Ruszinszkói Magyar Jogpárt programja.

24. 1920. augusztus 3. Az Ungváros megjelenő Ruszinszkói Magyar Hírlap szerkesztőségi cikke Szózat a ruszinszkói magyarsághoz! címmel Trianon hatásáról a podkarpatszka ruszi magyarokra.

25. 1920. [augusztus 18.] A Ruszinszkói Magyar Jogpárt szervezetei.

26. Užhorod, 1920. [augusztus 18.] A Kárpátaljai Földműves Szövetség felhívása a kárpátaljai földművelőkhöz a párthoz való csatlakozás ügyében.

27. Ungvár, 1920. augusztus. Korláth Endrének, a Ruszinszkói Ellenzéki Magyar Pártok Szövetsége ügyvezetőjének, a Ruszinszkói Magyar Jogpárt elnökének üzenete Ruszinszkó városainak, különösen Ungvár polgárságának.

28. Ungvár, 1920. december 15. Korláth Endre (Ruszinszkói Magyar Pártok Szövetsége) cikke a magyar egység gondolatáról az Ungváron megjelenő Ruszinszkói Magyar Hírlapban.

29. Ungvár, 1921. [március 13.] A Ruszinszkói Őslakosság Autonóm Pártjának programja.

30. Užhorod, 1921. október 1. A Podkarpatska Ruszi Kormányzóság 15.024. sz. rendelete a közkönyvtárügy rendezéséről Podkarpatszka Ruszban.

31. Ungvár, 1922. január 16. Jaross Gyula cikke az Ungváron megjelenő Ruszinszkói Magyar Hírlapban a ruszinszkói római katolikus autonómia szükségességéről.

32. Ungvár, 1922. március 6. Kolláth Endrének, a Ruszinszkói Magyar Pártok Szövetsége elnökének nyilatkozata Kárpátalja politikai helyzetéről.

33. Prága, 1922. március 22. A ruszinszkói pártok közös prágai állásfoglalása Ruszinszkó autonóm jogainak védelmében.

34. Ungvár, 1922. december 24. Az Ungváron megjelenő Ruszinszkói Magyar Hírlap cikke A magyarságért címmel a Ruszinszkói Magyar Pártok Szövetségének szerepéről.

35. Munkács, 1923. május 6. Korláth Endre (Ruszinszkói Magyar Pártszövetség) felszólalása a munkácsi Magyar Nemzeti Kongresszuson a kárpátaljai magyarok politikai célkitűzéseiről, a ruszin, a munkás és a zsidó kérdésről.

36. Munkács, 1923. május 6. Tarján Ödön (Szlovenszkói és Ruszinszkói Ellenzéki Magyar Pártok Vezérlő Bizottsága) felszólalása a munkácsi Magyar Nemzeti Kongresszuson a szlovenszkói és a ruszinszkói magyarság követeléseiről az ipar területén.

37. Munkács, 1923. május 6. Jaross Gyula (Kisgazda, Földműves és Iparos Párt) felszólalása a munkácsi Magyar Nemzeti Kongresszuson a ruszinszkóiak mezőgazdasági sérelmeiről, az adókérdésről, az autonómiáról.

38. Munkács, 1923. május 6. Hokky Károly (Keresztényszocialista Párt) felszólalása a munkácsi Magyar Nemzeti Kongresszuson a ruszinszkói magyarság kulturális sérelmeiről.

39. 1923. [szeptember 8.] A Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Közötti Irodájának felhívása a Cseh- és Morvaországban szolgáló magyar katonák szüleihez a választási szavazatok ügyében.

40. Ungvár, 1923. szeptember 13. Korláth Endre (ungvári városi képviselőjelölt) programbeszéde az Őslakosság Autonóm Pártjának ungvári gyűlésén Ungvár város állami vezetéséről.

41. Prága, 1923. november 29. Az egykori magyar állam szlovenszkói és podkarpatszka ruszi állami tan-, művelődési és nevelő intézeti tanítói személyzete helyzetét szabályozó 226. számú kormányrendelet.

42. Ungvár, 1923. december 15. Korláth Endre (elbocsátott vármegyei tiszti ügyész) nyílt levele Eduard Beneš csehszlovák külügyminiszterhez a ruszinszkói magyarság ügyében.

43. Prága, 1924. január 31. A 27. sz. kormányrendelet a megyei képviselőtestületek, megyei választmányok és járási választmányok nyelvhasználatáról a Csehszlovák Köztársaságban.

44. Ungvár, 1924. február 17. Választási felhívás Ruszinszkó magyarságához a Ruszinszkói Magyar Pártok Szövetségének hivatalos lapjában, a Ruszinszkói Magyar Hírlapban.

45. Lučenec-Losonc, 1924. március 30. A Csehszlovák Köztársasági Magyar Népszövetségi Liga alapszabálya.

46. Prága, 1924. november 5. Egry Ferenc beszéde a csehszlovák szenátusban E. Beneš külpolitikájáról.

47. Losonc, 1925. március 28. Szilassy Béla és Szentiványi József nyílt levele az Ungváron megjelenő Ruszinszkói Magyar Hírlaphoz a magyar egység ügyében.

48. Ungvár, 1925. április 5. Korláth Endre (nemzetgyűlési képviselő) cikke az Ungváron megjelenő Ruszinszkói Magyar Hírlapban az őslakos egységről.

49. Ungvár, 1925. szeptember. Felhívás a Magyar Nemzeti Párt megalakítására és a párt programjának alapelvei.

50. 1925. [november 8.] A (kárpátaljai) Magyar Nemzeti Párt választási nótája.

51. Prága, 1926. február 3. Az 1920. február 29-én kelt 122. sz. nyelvtörvény végrehajtási rendelete [17. sz. rendelet].

52. Ungvár, 1926. április 18. A Magyar Nemzeti Párt felhívása a magyarsághoz a nyelvhasználati jogok ügyében.

53. Prága, 1926. június 10. A ruszinszkói képviselők tiltakozása a nagyzsupa ellen.

54. 1926. [november 5.] Siménfalvy Árpád (Magyar Nemzeti Párt) tiltakozása a tervezett közigazgatási változások ügyében.

55. Ungvár, 1926. november 11. Árky Ákos (Autonóm Őslakos Párt) üzenete Ungvár őslakos választó közönségéhez.

56. Párga, 1926. december 15. A Magyar Nemzeti Párt kormánytámogatásának feltételei.

57. Ungvár, 1927. január 1. Korláth Endre cikke az Ungváron megjelenő Ruszinszkói Magyar Hírlapban Ne viaskodjunk! címmel az egységes magyar politikálásról.

58. Ungvár, 1927. január 15. Árky Ákos (Őslakos Autonóm Párt) búcsúja Ruszinszkótól.

59. Užhorod, 1927. február 9. A Központi Orosz Nemzeti Tanács kiáltványa a közigazgatás tervezett módosításával kapcsolatban.

60. Ungvár, 1927. február 23. A Ruszinszkói Magyar Ellenzéki Pártok Szövetségének támogató nyilatkozata a Központi Orosz Nemzeti Tanács 1927. február 9-i kiáltványával kapcsolatban.

61. Užhorod, 1927. március 1. Földesi Gyulának, a Kárpátorosz Autonóm Földműves Szövetség alelnökének tervezete Az autonóm Kárpátoroszország államjogi váltata címmel.

62. Párga, 1927. július 14. 125. sz. törvény a közigazgatás szervezéséről a Csehszlovák Köztársaságban [az ún. közigazgatási reformtörvény].

63. Prága, 1927. július 14. 126. sz. törvény az országos és járási képviselőtestületi választások rendjéről a Csehszlovák Köztársaságban.

64. Ungvár, 1927. október 9. Korláth Endre nemzetgyűlési képviselő, a Ruszinszkói Magyar Nemzeti Párt ügyvezetője felhívása a „zsidó vallású magyarokhoz“ az önálló pártpolitika ügyében.

65. Ungvár, 1927. december 14. Szerkesztőségi cikk az Ungváron megjelenő Ruszinszkói Magyar Hírlapban A pártszövetségi gondolat címmel annak ruszinszkói eredetéről.

66. [1927. Budapest] Árky Ákos (Ruszinszkói Őslakos Autonóm Párt) koncepciója a ruszinszkói magyarságra és Ruszinszkó autonómiájára vonatkozóan.

67. Ungvár, 1928. május 8. A Ruszinszkói Ellenzéki Magyar Pártok Szövetségének egységes állásfoglalása a Csehszlovák Köztársaság 10 éves jubileumának megünneplése tárgyában.

68. Prága, 1930. április 1. Korláth Endre szenátor beszéde az autonómia be nem vezetéséről, Ruszinszkó ebből eredő hátrányairól.

69. Prága, 1930. június 10. Korláth Endre és társai interpellációja az igazságügyi miniszterhez magyar nyelvű ügyvédvizsgáló bizottság megszervezése tárgyában.

70. Prága, 1931. március 2. Korláth Endre szenátor és társai interpellációja az összkormányhoz Técső város és lakosainak, valamint közbirtokosságának román területenfekvő ingatlanai megvédelmezése tárgyában.

71. Prága, 1931. június 30. Grosschmid Géza szenátor és társai (Korláth Endre…) javaslata az állampolgárság szabályozása tárgyában.

72. Praha, 1931. szeptember 15. Válasz az igazságügyi minisztertől Korláth Endre szenátor és társai interpellációjára a magyar ügyvédvizsgáló bizottság létesítése tárgyában.

73. Prága, 1931. december 16. Korláth Endre szenátor beszéde az állami költségvetést, a kormány gazdasági, kulturális népjóléti politikáját illetően.

74. Prága, 1932. január 5. Korláth Endre szenátor és társai interpellációja a csehszlovák kormányhoz a népszámlálás ungvári eredményéről terjesztett hírek s az ungvári községi választás eredményének a nemzetiségi számarányban mutatkozó áthidalhatatlan különbözősége tárgyában.

75. Prága, 1932. január 26. Füssy Kálmán szenátor és társai (Korláth Endre…) javaslata az elemi károkkal sújtott földművelők sürgős segélyezése ügyében.

76. Prága, 1932. március 30. Korláth Endre és társai interpellációja a belügyminiszterhez és a miniszterelnökhöz a podkarpatszka ruszi közigazgatásban gyakorolt törvényellenes eljárás miatt.

77. Párga, 1932. április 28. Korláth Endre szenátor beszéde a ruszinszkói ínségről.

78. Prága, 1932. április 30. Böhm Rudolf szenátor és társai (Korláth Endre…) törvényjavaslata a forgalmi és fényűzési adótörvények meghosszabbításáról szóló 1930. évi 188. sz. törvény 47. §-ának kiegészítésére.

79. Prága, 1933. február 21. Korláth Endre szenátor beszéde a költségvetés tervezéséről, a pénzügyi nehézségekről Podkarpatszka Rusz szempontjából.

80. Ungvár, 1933. június 2. Korláth Endre üzenete a magyar ifjúsághoz és a munkássághoz az Ungváron megjelenő Kárpáti Magyar Hírlapban.

81. Prága, 1933. június 10. Korláth Endre szenátor és társai interpellációja az iskolaügyi miniszterhez az unvári tanulóifjúságnak a folyó évi június 2-án rendezett revízióellenes tüntetésben való szerepeltetése tárgyában.

82. Ungvár, 1933. július 2. A Magyar Nemzeti Párt ungi körzeti választmányának határozata.

83. Ungvár, 1933. augusztus 18. Felhívás a magyar kultúra barátaihooz a Podkarpatszka Ruszi Magyar Színházi Szövetkezet megalakítása érdekében.

84. Berehovo, 1934. március 10. A Podkarpatszka Ruszi Magyar Dalos Szövetség alapszabályzata.

85. Prága, 1934. április 10. Korláth Endre szenátor és társai interpellációja az iskola- és népművelésügyi miniszterhez a német nyelv és irodalom tanításának a magyar tannyelvű középiskolákban való beszűntetése tárgyában.

86. Prága, 1934. május 23. Korláth Endre és társai interpellációja a belügyminiszterhez az 1933. július 10-i Tisza-áradás okozta károk megtérítése tárgyában.

87. Prága, 1934. május 30. Korláth Endre szenátor és társai javaslata a nemzetgyűlés szenátusának az 1924. október 9-én kelt, T. és R. Gy. 221. sz., az alkalmazottak betegségi, rokkantsági és aggkori biztosításáról szóló, és az 1928. november 8-án kelt, T. és R. Gy. 184. sz. törvénnyel módosított törvény újabb módosításáról.

88. Prága, 1934. június 25. Füssy Kálmán szenátor és társai (korláth Endre…) javaslata a katasztrofális szárazsággal, majd jégveréssel sújtott vidékek lakosainak segítése tárgyávan.

89. Prága, 1934. szeptember. Hokky Károly (országgyűlési képviselő) interpellációja a csehszlovák pénzügyminiszterhez a pénzügyőrök fegyverhasználata tárgyában a kárpátaljai magyar határ mentén.

90. Sevlus-Szőlős, 1935. április 2. Siménfalvy Árpád tartománygyűlési képviselő beadványa a kárpátaljai Országos Hivatalhoz a tiszaújlaki Rákóczi-emlékmű rendbehozatala ügyében.

91. Ungvár, 1935. május 5. Az Ungváron megjelenő Kárpáti Magyar Hírlap szerkesztőségi cikke Testvéri szavunk a kárpátaljai zsidó vallású magyarsághoz! címmel a választások kapcsán.

92. Ungvár, 1935. szeptember 15. A Kárpátaljai Magyar Akadémikusok Egyesülete kulturális követelései a kárpátaljai magyarság számára.

93. Prága, 1935. szeptember 21. Hokky Károly szenátor és társai interpellációja a miniszterelnökhöz Podkarpatská Rus eladósodott lakosságának gyors és gyökeres megsegítése tárgyában.

94. Prága, 1935. szeptember 21. Hokky Károly szenátor és társai interpellációja a pénzügyminiszterhez a faluszlatinai határvámnál hosszabb idő óta észlelt tarthatatlan állapotok és Huzó Vasyl Andri román nemzetiségű csehszlovák állampolgárnak a határpénzügyőrség által való meggyilkoltatása tárgyában.

95. Ungvár, 1936. január 17. Korláth Endre parlamenti képviselő nyilatkozata az Ungváron megjelenő Kárpáti Magyar Hírlapban az egységes magyar párt megalakításának terveivel kapcsolatban Kárpátalja különleges helyzetéről.

96. Praha, 1936. február. Hokky Károly szenátor és társai interpellációja a földművelésügyi miniszterhez a szőlőbirtokosok gyors megsegítése tárgyában.

97. Prága, 1936. április 21. Hokky Károly szenátor javaslata az állampolgárság szabályozása tárgyában.

98. Prága, 1936. május 29. Hokky Károly szenátor beszéde az államkölcsön ügyében.

99. Munkács, 1936. május 30. Vezércikk a Munkácson megjelenő Az Őslakó c. lapban A magyar egység és a felekezeti kérdés vonatkoztatási címmel.

100. Prága, 1936. november 30. Korláth Endre képviselő beszéde a kárpátaljai autonómiáról a csehszlovák parlament nemzetgyűlésének költségvetést tárgyaló ülésén.

101. Prága, 1936. december 14. Hokky Károly szenátor beszéde a költségvetést tárgyaló ülésen Kárpátalja gondjairól.

102. Prága, 1937. január 22. Hokky Károly szenátor beszéde az 1935. évi állami zárszámadás tárgyalása kapcsán.

103. Prága, 1937. április 28. Hokky Károly szenátor és társai interpellációja a miniszterelnökhöz a Holt-Borzsava vizének ártalmas anyagokkal való megfertősése tárgyában.

104. Praha, 1937. április 28. Hokky Károly szenátor és társai interpellációja az iskolaügyi és népművelődési miniszterhez a nem állami tanítók, tanítónők és óvónők, azok alapfizetése s egyéb sérelmeik tárgyában.

105. Prága, 1937. május 12. Hokky Károly szenátor beszéde az iskolai tanfelügyelőkről szóló javaslat tárgyalása kapcsán.

106. Praha, 1937. május 30. Hokky Károly szenátor és társai interpellációja a miniszterelnökhöz a podkarpatska rusi bortermelés végveszedelme tárgyában.

107. Prága, 1937. június 9. Hokky Károly szenátor beszéde a legfelsőbb közigazgatási bíróság átszervezésére tett javaslat kapcsán.

108. Prága, 1937. június 26. Hokky Károly beszéde a csehszlovák szenátusban Kárpátalja jogi helyzetéről.

109. Prága, 1937. július 8. 172. sz. törvény Kárpátalja kormányzójának jogköréről.

110. Beregszász, 1937. szeptember 5. Az Egyesült Magyar Párt kárpátaljai kerülete beregszászi országos gyűlésének határozata.

111. Praha, 1937. október 18. Milan Hodža miniszterelnök válasza Hokky Károly szenátor interpellációjára Dercen és Fornoš községek rossz országútjai postahiánya és elhanyagolt közegészségügyi viszonyai tárgyában.

112. Praha, 1937. október 25. Milan Hodža miniszterelnök válasza Hokky Károly szenátor interpellációjára a podkarpatszka ruszi bortermelés végveszélye tárgyában.

113. [1937. Ungvár.] A Központi Orosz Nemzeti Tanács autonómia-tervezete.

114. Prága, 1938. február 23. Hokky Károly szenátor beszéde a zárszámadás tárgyalása kapcsán.

115. Prága, 1938. március 9. Hokky Károly szenátor beszéde Milan Hodža miniszterelnök expozéja kapcsán.

116. Uzshorod, 1938. március 28. Az Autonóm Földműves Szövetség kiáltványa a kárpátorosz nép parlamenti képviselőihez az autonómia ügyében.

117. 1938. [április 1.] Az Egyesült Országos Keresztényszocilaista és Magyar Nemzeti Párt nemzetgyűlési képviselőinek és szenátorainak felhívása a csehszlovákiai magyarsághoz a politikai egység megteremtése érdekében.

118. 1938. [május 1.] Az Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt nemzetgyűlési képviselőinek és szenátorainak felhívása a csehszlovákiai magyarsághoz május elseje alkalmából.

119. Munkács, 1938. június 26. Az Egyesült Magyar Párt kárpátaljai kerülete munkácsi magyar konfresszusának határozata.

120. Ungvár, 1938. szeptember 16. Magyar válasz az Autonóm Orosz Blokk felhívására a kárpátaljai autonómia ügyében.

121. Munkács, 1938. október 11. A Kárpátaljai Magyar Nemzeti Tanács közleménye.

122. Ungvár, 1938. október 19. R. Vozáry Aladár nyilatkozata a komáromi tárgyalásokról, a magyar-ruszin viszonyról, a kárpátaljai magyarság kérdéséről.

123. Budapest, 1938. október 28. [318.] A m. kir. minisztérium 1938. évi 7.780 M. E. sz. rendelete a Magyar Szent Koronához visszatért területekre vonatkozó  igazságügyi rendelkezésekről.

124. Wien, 1938. november 2. Az első bécsi döntés.

125. Budapest, 1938. november 12. 1938:XXXIV. tc. a Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki területnek az országgal egyesítéséről.

126. Budapest, 1938. december 18 [335.] A m. kir. minisztérium 1938. évi 9.330. M. E. számú rendelete a Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki területek közigazgatásáról (ung. Bereg és Ugocsa k. e. e. vármegyék, Ungvár és Munkács megyei városok).

127. Budapest, 1938. december 20. [337.] A m. kir. misztérium 1938. évi 9.600. M. E. számú rendelete a felvidéki területeknek a Magyar Szent Koronához visszacsatolásával kapcsolatos igazságügyi szervezeti rendelkezésekről (bírósági, ügyészségi, közjegyzői, ügyvédi szervezet).

128. Budapest, 1938. december 24. [349.] A m. kir. minisztérium 1938. évi 9.720 M. E. számú rendelete a Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki területeken a magyar polgári büntetőbíráskodás működésének megkezdéséről.

129.Budapest. 1938. december 30. [350.] A m. kir. minisztérium 1938. évi 9.800. M. E. számú rendelete a Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki területek pénzügyi közigazgatásáról, valamint a közszolgálati alkalmazottak nyugellátásáról és betegsegélyezéséről.

130. Budapest, 1939. január 12. [45.] A m. kir. földművelésügyi miniszter 1939. évi 120.270/1938. sz. rendelete a mezőgazdasági kamarák számának, székhelyének és működési területének újabb megállapításáról (Tisza-jobbparti és Tiszántúli Meződazdasági Kamarák).

131. Budapest, 1939. február 3. [70.] A m. kir. iparügyi miniszter 1939. évi 85.196. Ip. M. számú rendelete az ungvári iparfelügyelői kerület felállításáról.

132. Budapest, 1939. február 14. [17.] A m. kir. minisztérium 1939. évi 1.700. M. E. számú rendelete a Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki területeknek kereskedelmi és iparkamarai kerületi beosztásáról és a kassai kereskedelmi és iparkamara megalakításáról.

133. Budapest, 1939.február 22. Teleki Pálnak a magyar parlament képviselőházában tartott bemutatkozó beszédéből (a visszacsatolt terület kérdései).

134. Budapest, 1939. február 24. [19.] A m. kir. minisztérium 1939. évi 2.150. M. E. számú rendelete a Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki területeken a mezőgazdasági érdekképviseleti testületek megalakításáról (Tisza-jobbparti és Tiszántúli Meződazdasági Kamarák).

135. Budapest, 1939. március 9. R. Vozáry Aladár felszólalása a magyar parlamentben a zsidókérdésről.

136. Budapest, 1939. március 14. Magyar ultimátum a prágai kormányhoz.

137. Budapest, 1939. március 17. Teleki Pál miniszterelnök beszéde Kárpátalja birtokbavételéről a felsőház ülésén.

138.Budapest, 1939. március 22. Teleki Pál miniszterelnök felszólalása Kárpátalja autonómiájáról a Magyar Országos Véderő Egyesület serlegvacsoráján.

139. Budapest, 1939. március 22. Ferdinandy Mihály cikke a Magyar Nemzetben Magyarország és Kárpátalja címmel az autonómia kérdéséről.

140. Budapest, 1939. március 23. Teleki Pál miniszterelnök felszólalása Kárpátalja autonómiájáról a Magyar Élet Pártjának ülésén.

141. Budapest, 139. március 23. Kontratovics Irén A ruszin probléma végleges megoldása előtt címmel az autonómia kérdésében.

142. Budapest, 1939. március 25. Ferdinandy Mihály cikke a Magyar Nemzetben A ruszin probléma végleges megoldása előtt címmel, amelyben Kontratovics Irén levelére válaszol.

143. Budapest, 1939. március 25. Milotay Istvánnak, az Új Magyarság felelős szerkesztőjének Ruszinszkó című cikke az autonómia kérdésében.

144. Budapest, 1939. április 5. Bölöny József cikke a Magyar Nemzetben Kárpátalja önkormányzata címmel.

145. Budapest, 1939. április 9. Milyen legyen Kárpátalja autonómiája? Illés József, Morvay Zsigmond, Ortutay Jenő és Szántay-Szemán István nyilatkozata az Új Magyarság c. lapban.

146. Szombathely, 1939. április 13. Egan Imre véleménye a ruszin autonómiáról.

147. Szeged, 1939. május 7. Részlet Teleki Pál miniszterelnök szegedi beszédéből (a nemzetiségi kérdésről és Kárpátalja ügyéről).

148. Budapest, 1939. május 10. Morvay Zsigmond válasza Egan Imre Milyen legyen a ruszin autonómia? című írására.

149. Budapest, 1939. június 19. Részlet Teleki Pál miniszterelnöknek a képviselőház ülésén elhangzott programbeszédéből (a visszatért Felvidék és Kárpátalja kérdése).

150. Budapest, 1939. június 19. [238.] A m. kir. minisztérium 1939. évi 6.070. M. E. számú rendelete a Magyar Szent Koronához visszacsatolt területeken a közoktatásügyi igazgatásról (Kassai tankerület).

151. Budapest, 1939. június 22. [240.] A m. kir. minisztérium 1939. évi 6.200. M. E. számú rendelete a Magyar Szent Koronához visszatért kárpátaljai terület közigazgatásának ideiglenes rendezéséről.

152. Budapest, 1939. június 22. [241.] A m. kir. minisztérium 1939. évi 6.210. M. E. számú rendelete a Magyar Szent Koronához visszatért kárpátaljai területen az állambiztonsági, különösen az idegenrendészeti tennivalók ellátásáról.

153. Budapest, 1939. június 22. [242.] A m. kir. minisztérium 1939. évi 6.220. M. E. számú rendelete Komárom szabad királyi városnak és Ungvár megyei városnak törvényhatósági jogú várossá alakításáról.

154. Budapest, 1939. június 23. 1939:V. tc. a Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki területek képviselőinek az 1939. évi június hava 10. napjára egybehívott országgyűlés képviselőházába meghívásáról.

155. Budapest, 1939. június 23. 1939:VI. tc. a Magyar Szent Koronához visszatért kárpátaljai területeknek az országgal egyesítéséről.

156. Budapest, 1939. június 23. [243.] A m. kir. minisztérium 1939. évi 5.800. M. E. számú rendelete a Magyar Szent Koronához visszatért kárpátaljai területekre vonatkozó igazságügyi szervezeti rendelkezésekről (bírósági, ügyészségi, közjegyzői, ügyvédi szervezet).

157. Budapest, 1939. június 23. [244.] A m. kir. minisztérium 1939. évi 5.910. M. E. számú rendelete a Magyar Szent Koronához visszatért kárpátaljai területen a magyar polgári büntetőbíráskodás működésének megkezdéséről.

158. Budapest, 1939. június 23. [249.] A m. kir. minisztérium 1939. évi 6.460. M. E. számú rendelete Beregszász, Érsekújvár, Léva, Losonc és Rimaszombat nagyközségeknek megyei városokká alakításáról.

159. Budapest, 1939. június 26. [252.] A m. kir. minisztérium 1939. évi 6.400. M. E. számú rendelete a Magyar Szent Koronához visszatért kárpátaljai területeknek pénzügyi közigazgatásáról, valamint a közszolgálati alkalmazottak nyugellátásáról és betegsegélyezéséről.

160. Budapest, 1939. június 30. [278.] A m. kir. belügyminiszter 1939. évi 14.499. számú rendelete a Magyar Szent Koronához visszatért kárpátaljai terület közigazgatásának ideiglenes rendezéséről szóló 6.200/1939. M. E. számú rendelet hatályba léptetéséről.

161. Budapest, 1939. június 30. [279.] A m. kir. belügyminiszter 1939. évi 14.500. számú rendelete a visszatért kárpátaljai területen a községnevek megállapításáról, továbbá a közigazgatási kirendeltségek és a járások területi beosztásáról.

162. Budapest, 1939. június 30. [280.] A m. kir. belügyminiszter 1939. évi 14.501. számú rendelete Bereg és Ugocsa k. e. e. vármegyék, valamint Ung vármegye járási beosztásának kiegészítéséről.

163. Budapest, 1939. június 30. [281.] A m. kir. belügyminiszter 1939. évi 14.502. számú rendelete a 6.200/1939. M. E. számú rendelettel Bereg és Ugocsa, továbbá Ung vármegyéhez csatolt községek közigazgatási beosztásáról.

164. Budapest, 1939. június 30. [282.] A m. kir belügyminiszter 1939. évi 70.000. számú rendelete a 6.210/1939. M. E. sz. rendelet hatályba léptetéséről, továbbá a határvidéki m. kir. rendőrkapitányság és a m. kir. határvidéki rendőrkirendeltségek területi beosztásáról.

165. Budapest, 1939. augusztus. Balogh Arthur összefoglalása a ruszin autonómiával kapcsolatos véleményekről.

166. Budapest, 1939. december 3. 1939:XVIII. tc. a Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki területeken és a Magyar Szent Koronához visszatért kárpátaljai területen országgyűlési képviselők választásáról.

167. Budapest, 1939. Kaminszky József felsőházi tag a ruszin önkormányzatról.

168. Budapest, 1940. január 20. [11.] A m. kir. minisztérium 1940. évi 520. M. E. számú rendelete Kárpátalja közigazgatásának ideiglenes rendezéséről szóló rendelet kiegészítéséről.

169. Budapest, 1940. január 26. [13.] A m. kir. minisztérium 1940. évi 450. M. E. számú rendelete a Magyar Szent Koronához visszatért kárpátaljai területeken a mezőgazdasági érdekképviseleti testületek megalakításáról.

170. Budapest, 1940. május 3. [378.] A m. kir. vallás- és közoktatásiügyi miniszter 1940. évi 141.200. számú rendelete a Magyar Szent Koronához visszatért kárpátaljai területen az iskolán kívüli népművelési tevékenység megszervezéséről.

171. Budapest, 1940. május 6. [301.] A m. kir. földművelésügyi miniszter 1940. évi 63.615. számú rendelete a Magyar Szent Koronához visszatért kárpátaljai területek borvidéke beosztásáról.

172. Budapest, 1940. május 14. [233.] A m. kir. minisztérium 1940. évi 3.380. M. E. számú rendelete a Magyar Szent Koronához visszacsatolt kárpátaljai területen ipart (kereskedést) űzők jogosítványainak felülvizsgálatáról.

173. Budapest, 1940. május 27. 1940:XI. tc. a felvidéki és kárpátaljai területek visszacsatolásával kapcsolatos nemzetközi vonatkozású kérdések szabályozásáról.

174. Budapest, 1940. május 31. 1940:XVI. tc. egyes igazságügyi szervezeti rendelkezésekről (a beregszászi, a huszti és az ungvári kir. törvényszék ügyében).

175. Budapest, 1940. április 17. [169.] A m. kir. földművelésügyi miniszter 1940. évi 62.012. számú rendelete a kárpátaljai hegyközségi tanács megalakításáról.

176. Budapest, 1940. október 5. [620.] A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 1940. évi 24.024. számú rendelete a Magyar Szent Koronához visszacsatolt keleti és erdélyi területen a közoktatásügy ideiglenes szabályozásáról.

177. Budapest, 1940. október 31. [530.] A m. kir. minisztérium 1940. évi 7.800. M. E. szamú rendelete a Magyar Szent Koronához visszacsatolt keleti és erdélyi terület közigazgatásáról (Bereg, Ugocsa, Máramaros vármegyék).

178. Budapest, 1940. október 31. [627.] A m. kir. minisztérium 1940. évi 7.880. M. E. számú rendelete a Magyar Szent Koronához visszacsatolt keleti és erdélyi területen a közoktatásügyi igazgatás szervezetének megállapításáról (Szatmári tankerület).

179. Budapest, 1940. november 8. [625.] A m. kir. minisztérium 1940. évi 7.960 M. E. számú rendelete a Magyar Szent Koronához visszatért kárpátaljai területeken a mezőgazdasági érdekképviseleti testületek megalakításáról szóló 450/1940. M. E. számú rendelet kiegészítéséről.

180. Budapest, 1940. november 14. [709.] A m. kir. belügyminiszter 1940. évi 23.300. számú rendelete a visszacsatolt keleti és erdélyi területen és azzal határos részeken alakított vármegyék járási beosztásáról (Bereg, Ugocsa, Máramaros vármegyék).

181. Budapest, 1940. november 21. [695.] A m. kir. belügyminiszter 1940. évi 970. számú rendelete az orvosi kamarák számának, területének és székhelyének megállapításáról (Kassai Orvosi Kamara).

182. Budapest, 1940. Bölöny József a Kárpátaljai Vajdaságról és annak önkormányzatáról szóló törvényjavaslatról.

183. Budapest, 1941. május 20. [299.] A m. kir. minisztérium 1941. évi 3.850. M. E. számú rendelete a Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki és visszatért kárpátaljai területek lakosságának állampolgárságára vonatkozó rendelkezések kiegészítéséről.

184. Budapest, 1941. augusztus 14. [525.] A m. kir. belügyminiszter 1941. évi 970. számú rendelete az orvosi kamarák számának, székhelyének és működési területének megállapításáról (Kassai és Nagyváradi Orvosi Kamarák).

185. Budapest, 1942. február 25. [89.] A m. kir. irapügyi miniszter 1942. évi 11.200. III. számú rendelete a kárpátaljai ipartársulatok működési területének megállapításáról.

186. Budapest, 1942. november 25. 1942:XXI. tc. az országgyűlés felsőházáról szóló 1926:XXII. tc. módosításáról és kiegészítéséről, valamint a visszacsatolt területekkel kapcsolatban a felsőház szervezetére vonatkozóan szükséges átmeneti rendelkezésekről (Bereg, Ugocsa, Máramaros, Ung vármegyék, Ungvár thj. város).

187. Budapest, 1944. április 12. [143.] A m. kir. minisztérium 1944. évi 1.440. M. E. számú rendelete az ország területének egy részén a különleges közigazgatási szabályok életbe léptetéséről Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros vármegyék, valamint Ungvár thj. város területe).

188. Munkács, 1944. április 30. Sylvester Péter János cikke a Munkácson megjelenő Az Őslakóban Összefogás – a munkácsi gyakorlatban címmel a zsidókérdésről.

189. Munkács, 1944. június 25. Sylvester Péter János cikke a Munkácson megjelenő Az Őslakóban A csendes züllés címmel a zsidókérdésről.

190. [1944? Budapest] A munkácsi eseményeket (zsidó üldözést) bemutató részlet R. Vozáry Aladár Így történt! című naplóírásából.

Életrajzok

Irodalomjegyzék Kárpátalja 1918–1944

Függelék Kárpátaljai magyar nyelvű könyvtermés, 1918–1944

 

A kötet digitalizált verziója az intézetünk által működtetett Szlovákiai Magyar Adatbank oldalán érhető el / Digitalizovaná forma titulu je dostupná v našej databáze tu: https://adatbank.sk/digitalis-tar/digitalizalt-konyvek/