KŐRÖS ZOLTÁN: „Muszkaföldön“. Felvidékiek visszaemlékezései a szovjet hadifogságra

A hadifogságból visszaérkezőkkel kapcsolatban elterjedt egy félig viccnek vehető mondás: amikor a foglyok a szabadulásuk után Pesten leszálltak a pályaudvaron, a nyugati fogságból visszatérők hordárt kértek, míg a volt szovjet hadifoglyok hordágyat. Mint minden valóság, a hadifoglyoké sem volt ilyen fekete-fehér. A nyugatosok is mondtak hátborzongató történeteket, de a legszörnyűbb esetek – egy visszaemlékezőm szavaival élve – a „Keleti Egyetemen” játszódtak le. A kötet alapanyagát a II. világháborús hadifoglyok második csoportja adja, tehát azok a felvidékiek, akik hosszabb-rövidebb időre – megjárván a „Muszkaföldet” – szovjet hadifogságba kerültek. Hogy pontosabbak legyünk, az itt megszólaltatott visszaemlékezők Dél-Szlovákia nyugati részéből származnak: a Vágsellyei, Galántai, Szenci, Dunaszerdahelyi, Komáromi és Érsekújvári járásból. A könyv két részre osztott: a bevezető rész (Előszó) a harmincnyolc visszaemlékezővel elkészített interjú tematikus idézetei alapján mutatja be a szovjet hadifogság jellegét. A második, fő részét Tóth Károly, Sulci József és Merva Arnold komplett történetei alkotják. A kötet emléket kíván állítani nemcsak azoknak, akik a hadifogságot túlélték, hanem a fogság során elhunytaknak is, hiszen mindegyikük a szlovákiai magyarság áldozata és olykor hőse volt.

„U Rusoch” : Spomienky Maďarov na Slovensku o sovietskom zajatí

V spojitosti s navrátilcami z vojnového zajatia sa rozšírila viac-menej vtipná fráza: tí, ktorí sa vracali zo západného zajatia, si v Pešti na stanici pýtali nosiča batožiny, kým bývalí zajatci zo Sovietskeho zväzu nosítka. Ako každá skutočnosť, ani údel zajatcov nebol takto čierno-biely. Aj západniari rozprávali strašidelné príbehy, ale najstrašidelnejšie prípady sa odohrávali – podľa jedného môjho svedka – na „Východnej Univerzite“. Základ tejto knihy tvoria vojnoví zajatci 2. svetovej vojny, ktorí na dlhší-kratší čas, transportovaní v zázemí Ruska, padli do sovietskeho zajatia. Presnejšie: podávame svedectvá maďarských pamätníkov z okresov Šaľa, Galanta, Senec, Dunajská Streda, Komárno a Nové Zámky. Kniha má dve časti: prvá (Predslov) pojednáva charakter sovietskych zajateckých táborov na základe tematicky členených výpovedí 38-ich bývalých zajatcov. Druhú, hlavnú časť tvoria kompletné príbehy Károlya Tótha, Józsefa Sulciho a Arnolda Mervu. Kniha je pamätníkom nielen tých, ktorí zajatie prežili, ale aj tých, ktorí zajatie neprežili, napokon všetci a boli obete a hrdinovia Maďarov na Slovensku.