PETŐCZ KÁLMÁN: Választások és felosztások

Description

Választások és felosztások

A politika iránt érdeklődő nyilvánosság, valamint maguk a politikusok egyik leghálásabb vitatémája az egyes politikai pártok, mozgalmak és koalíciók választási esélyeinek mérlegelése a közvélemény-kutatás alapján, aszerint hogy „hány százalékot” értek el az egyes pártok. Többnyire azonban nem tudatosítjuk, hogy míg ezek a „százalékok” képviselői bársonyszékekké alakulnak, aránylag bonyolult jogi és szervezési szabályrendszeren kell átmenniük, amelyet választási rendszernek neveznek. Ennek a rendszernek az útvesztőjében az ígéretes százalékok olykor eltűnnek, mintha a föld nyelte volna el őket.

Voľby a deľby

Jednou z najvďačnejších diskusných tém čitateľskej verejnosti so záujmom o politiku, ale aj pre samotných politikov je odhad volebnej úspešnosti jednotlivých politických strán, hnutí a koalícií na základe prieskumov verejnej mienky o tom, koľko percent dosiahli jednotlivé strany. Vo väčšine prípadov si ale neuvedomujeme, že kým sa tieto percentá premenia na poslanecké mandáty, musia prejsť pomerne zložitým právnym a organizačným systémom pravidiel, ktorý sa nazýva volebným systémom. V labyrinte tohto systému sa nádejné percentá niekedy strácajú, ako by sa pod nimi zem prepadla.

Dunaszerdahely, Lilium Aurum, 1998, 212 p. (Nostra Tempora, 1.)

ISBN: 80-8062-004-0

TARTALOM – OBSAH

A demokratikus választási rendszerek alapjai
Bevezetés
1. A demokratikus választójog elméleti alapjai és történelmi fejlődése
1.1. A választási rendszerről
1.2. A választások típusai
1.3. A politikai rendszer, a választás és a választási rendszer viszonya
1.3.1. Az alapvető poltikai rendszerek és a választások szerepe bennük
1.4. A demokratikus választójog ismérvei
1.4.1. A választójog általánossága
1.4.2. A szavazás közvetlensége
1.4.3. A választójog egyenlőtlensége
1.4.4. A szavazás titkosságának elve
1.5. Választási szabályok és politikai kultúra
1.6. A demokratikus választójog fejlődésének rövid történelmi áttekintése
2. A választási rendszerek csoportosítása
2.1. A választási rendszer alaptípusai
2.2. A választási rendszer alapelemei
2.2.1. Alkotmányos vagy egyszerű törvény?
2.2.2. A választók nyilvántartása és bejegyzése
2.2.3. A jelöltek bejegyzése
2.2.4. A választási szervek
2.2.5. A jogorvoslat
2.2.6. A választókörzetek kialakítása
2.2.7. A küszöbhatár
2.2.8. A mandátumok elosztása
2.2.9. Implicit küszöb
2.2.10. A szavazólap szerkezete
2.3. A kiválasztás elve
2.3.1. Első szempont: feltétlen és sorrendi választás
2.3.2. Második szempont: jelölt vagy párt
2.3.3. Harmadik szempont: exkluzív (többségi) vagy arányos elv
2.3.4. A szavazópolgár három szempontjának kombinációja
2.3.5. A leggyakoribb választási rendszerek
2.3.5.1. Egyfordulós (relatív) többségi rendszer
2.3.5.2. Kétfordulós (abszolút) többségi rendszer
2.3.5.3. Pártblokk-szavazás (Party Block Vote)
2.3.5.4. Blokk-szavazás (Block Vote)
2.3.5.5. Alternatív szavazás
2.3.5.6. Az egyetlen, nem átruházható szavazat
2.3.5.7. Az átruházható szavazat
2.3.5.8. Arányos képviselet – listás rendszer
2.3.5.9. Párhuzamos (kombinált) rendszerek
2.3.5.10. Párhuzamos rendszerek arányos kiigazítással (vegyes rendszerek)
2.3.6. Esettanulmányok
2.3.6.1. A brit modell
2.3.6.2. A francia modell
2.3.6.3. A német modell – személyiségelvű arányos rendszer
2.3.6.4. A magyar modell – vegyes választási rendszer
2.3.7. Választási rendszerek Szlovákia területén
Zárszó
Irodalom

Közigazgatási felosztások Szlovákia területén
Bevezetés
1. Hogyan jutottunk el 1996. július 24-ig
1.1. A kommunista közigazgatási rendszer átalakulása
1.2. Vladimír Mečiar kormányfő 1993-as terve és a komáromi nagygyűlés
1.3. A Magyar Koalíció komáromi dokumentumokból kiinduló tervezete
1.4. A Városok Uniójának tervezete
1.5. Ellenzéki egyeztetések és a törvény végleges elfogadása
1.6. A népakarat kinyilvánítása a magyarlakta területeken
2. Rövid történelmi áttekintés
2.1. Az államalapítás korában
2.2. A késő középkori Magyarország és a török hódoltság
2.3. A reformkor közigazgatási rendszere, nemesi vármegye és felvilágosult abszolutizmus
2.4. Az 1848-as szabadságharc után. A népképviseleti elv kivívása, majd a Bach-féle rendszer bevezetése
2.5. A kiegyezés után. „Népképviseleti” törvényhatóságok
2.6. Közigazgatási reformok 1920 után
2.6.1. Átmenet (1922-ig) és a nagyzsupák és kisjárások rendszere 1923–1928
2.6.2. Kis járások megyék nélkül. Tartományi felosztás
2.6.3. A bécsi döntés után az önálló Szlovákiában
2.6.4. Az újjáalakult Csehszlovákiában. Megfelelő területi felosztás, de jogfosztottan
2.6.5. A kommunisták hatalomátvétele után. Kerületek, járások és nemzeti bizottságok
2.6.6. A nagy centralizáció 1960–1989
2.6.7. A demokrácia szele
3. Szlovákia új területi felosztása
3.1. A kerületek újbóli kialakítása
3.1.1. Az Európa Tanács szakértőinek ajánlásai
3.2. Járások
3.2.1. A járások statisztikai adatainak az elemzése
A. Terület
B. A népesség, népsűrűség
C. A községek száma a járásokon belül
D. A területi átrendezés és a városok
E. A magyarok részaránya a járásokon belül
F. Közlekedési távolságok a járásokon belül
G. A területi átrendezés és a választások közti összefüggés
Zárszó
Irodalom

A kötet digitalizált verziója az intézetünk által működtetett Szlovákiai Magyar Adatbank oldalán érhető el / Digitalizovaná forma titulu je dostupná v našej databáze tu: https://adatbank.sk/digitalis-tar/digitalizalt-konyvek/