GECSE ANNABELLA: Az etnikai és társadalmi átrendeződés folyamata egy gömöri falu 20. századi életében

Leírás

Az etnikai és társadalmi átrendeződés folyamata egy gömöri falu 20. századi életében

A 20. század a legtöbb közép-európai település történetében visszafordíthatatlan változásokat hozott. Az apró falvak népességét különösen érzékenyen érintette – több más jelenség kíséretében – a közelükben fekvő nagyobb városok vonzása. A folyamatszerű összhatás némely falu életében elöregedést, máshol elnéptelenedést, néha pedig a népesség szinte teljes kicserélődését okozta. Baraca az utóbbiak közé tartozik. A falu lakosságának száma az utóbbi száz évben lényegében nem változott. A hivatalos adatokból ugyan nem derül ki, de a parasztok 10%-os kisebbségbe, a cigányok pedig 90%-os többségbe kerültek. Hová tűnt a falu korábbi népessége? Mikor, miért veszítette el a település megtartó erejét? Milyen eredetű cigány népesség él ma Baracán? Miért nevezik magukat és egymást cigánynak, nem romának, és parasztnak, nem magyarnak? Mi az oka annak, hogy az etnikai feszültségeket inkább szító, mint békítő korban viszonylag konfliktusmentesen él egymás mellett a két népesség? A könyv ezekre a kérdésekre keresi a választ.

Priebeh etnického a spoločenského preskupenia v živote jednej gemerskej dediny v 20. storočí

20.storočie prinieslo vo väčšine stredoeurópskych osád nenávratné zmeny. Obyvateľov menších obcí zvlášť ovplyvňovala, povedľa iných faktorov, príťažlivosť neďalekých veľkých miest. Celkový dopad tohto diania spôsobil v niektorých dedinách starnutie populácie, inde vyľudnenie, niekedy zas úplnú výmenu obyvateľstva. V prípad Barce ide o to posledné. Počet obyvateľov dediny sa v posledných sto rokoch vskutku nemenil. Z úradných zdrojov to síce nevidno, ale sedliaci sa dostali do 10 %-nej menšiny, kým Cigáni do 90 %-nej väčšiny. Kam sa podela pôvodná populácia dediny? Kedy a prečo stratila dedina svoju príťažlivosť? Akého pôvodu sú dnešní Cigáni v Barce? Prečo sa sami a navzájom nazývajú Cigánmi a nie Rómami, na druhej strane sedliakmi a nie Maďarmi? Čo je príčinou toho, že v dobe, ktorá je skôr priklonená k napätiu a nie mieru, žijú tieto dve komunity vedľa seba relatívne bezkonfliktne? Kniha hľadá odpovede na tieto otázky.

Somorja–Komárom, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2007, 191 p.

Interethnica 10.

ISBN 978-80-80249-13-8

TARTALOM – OBSAH

Bevezetés
A falu társadalmának jellemzői a 20. század első évtizedeiben
A település általános jellemzése
Önjellemzés és külső kapcsolatok
A falu belső társadalmi tagoltsága
Családszerkezet és rokonsági rendszer
Nem és kor szerinti csoportok, társas összejövetelek
Lokális kapcsolatok
Munkaszervezet
Üzemszervezet
Faluszervezet és jogviszonyok
A település életére ható külső tényezők (1920 után)
A szlovák telepesek megjelenése és hatásuk a falura mint közösségre
A második világháború és következményei
A kitelepítés és a reszlovakizáció
A szövetkezeti gazdálkodás és hatása a faluközösségre
A falu mint közösség talajvesztése
A Baracáról 1940 óta elköltözött”paraszt” népesség céltelepülések és évek szerinti áttekintése
A település mai etnikai képének kialakulása
A cigány népesség megjelenése a településen és a hivatalos forrásokban
A cigány lakótér bővülése
Megélhetési stratégiák, iskolázottság
A valláshoz, az egyházhoz való viszony
A temető etnikai képe
A térhasználat etnikai alapú eltérései
A magánélet terei
A nyilvános terek
Találkozási pontok
A paraszti normák cigányokra gyakorolt hatása
Összegzés
Melléklet