NAGY ENDRE: Tardoskedd és Udvard földrajzi nevei

Popis

Tardoskedd és Udvard földrajzi nevei

Nagy Endre önkéntes néprajzgyűjtőként lassan két évtizede foglalkozik a szlovákiai Kisalföld keleti fele településeinek földrajzinév-gyűjtésével. Munkásságát fél tucat pályadíj, számtalan publikáció fémjelzi. Jelen kötetben két kisalföldi nagyközség, Tardoskedd és Udvard földrajzi neveit gyűjtötte össze a lakosság körében végzett kérdezéses módszerrel. Kutatómunkájának eredménye több mint hatszáz földrajzi név, amelyeket az adott település bel- és külterületi térképein fel is tüntet. Hangsúlyozni kell, hogy a nevek 20. századi változásait is vizsgálja és dokumentálja, ami azt jelenti, hogy hatszáznál jóval több megnevezés található a kötetben. Tanulságos nyomon követni, mint változtak a névadási szokások egyrészt az impériumváltások, másrészt a nyelvfejlődés következtében. Mivel mindkét település a magyar nyelvterület peremén, az idegen (elsősorban szlovák) nyelvi hatások is jól nyomon követhetőek Nagy Endre gyűjtése segítségével. Az egyes elnevezésekkel kapcsolatban általában aprólékosan leírja azt, amit a falvak népe tud róluk. Ily módon képet nyerhetünk a településszerkezet alakulásáról éppúgy, mint a helyi gazdálkodásról, tulajdonviszonyokról. A kötet anyaga az értő olvasó számára akár kis helyi kultúrtörténetként is értelmezhető, ezért a két falu lakosságának érdeklődésére éppúgy számot tarthat, mint a szakmai nagyközönségére.

Zemepisné názvy Tvrdošoviec a Dvoroch nad Žitavou

Autor sa venuje ako amatérsky etnografický zberateľ už skoro dve desaťročia zemepisným názvom sídiel na východe južného Slovenska. Jeho tvorbu ocenili početnými prémiami a charakterizuje ho nespočetné množstvo publikácií. V tomto diele zostavil zemepisné názvy dvoch veľkých dedín na juhu Slovenska, Tvrdošoviec a Dvorov nad Žitavou dotazníkovou metódou medzi obyvateľmi. Výsledkom jeho zberateľskej práce je viac než šesťsto zemepisných mien, ktoré na mapách intravilánu a extravilánu daných dedín aj vyznačil. Je treba prízvukovať, že skúma a dokumentuje aj zmeny mien v 20. storočí, čo znamená, že výsledkom je oveľa viac mien, než šesťsto. Je poučné sledovať, ako sa menili zvyklosti pomenovaní, jednak kvôli zmenám systému, na strane druhej jazykovým vývojom. Keďže obe dediny sa nachádzajú na maďarskej jazykovej hranici, cudzie (prevažne slovenské) jazykové vplyvy sa dajú dobre sledovať pomocou autorovej práce. Čo sa týka jednotlivých názvov, dopodrobna opisuje, čo o nich obyvatelia dedín vedia. Takto sa nám poskytne dobrý obraz o meniacej sa štruktúre sídiel, ako aj o miestnom hospodárení a majetkových pomeroch. Pre pozorného čitateľa kniha poslúži aj ako menší kunsthistorický sprievodca, preto môže počítať so záujmom obyvateľov oboch dedín, ako aj s širšou odbornou verejnosťou.

A kötet digitalizált verziója az intézetünk által működtetett Szlovákiai Magyar Adatbank oldalán érhető el / Digitalizovaná forma titulu je dostupná v našej databáze tu: https://adatbank.sk/digitalis-tar/digitalizalt-konyvek/